HTML

russkultura

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Meghalt Alekszandr Zinovjev

2007.05.12. 22:08 :: Csomós Éva

 

Az utóbbi időkben kissé elfeledett orosz író, filozófus, a szovjet rendszer belső bírálója - ki a szovjet kulturális-tudományos életben vezető szerepet is betöltött -, 83 éves korában távozott.

Moszkvában halt meg, a gondolkodó filozófussal agyrák végzett. Tanítványai, tisztelői a moszkvai Lomonoszov egyetemen búcsúzhatnak el tőle.

Alexander Zinovjev a szovjet rendszer kíméletlen kritikusaként és disszidensként szerzett magának világhírnevet, ki egészen haláláig ostorozta szenvedélyesen és maró gúnnyal a kapitalizmust, és azt a szerinte hibrid rendszert, amely Oroszországban az utóbbi években létrejött.

Már az 1930-as években bírálta Sztálin személyi kultuszát, a '70-es években pedig nem csak a kommunista pártból, de az országból is távoznia kellett.

1980-ban
1980-ban
Tanított a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, 1967-69-ben tanszékvezető volt. 1954 és 1977 között pedig a Szovjet Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének munkatársaként is dolgozott. Azonban egyetemi, majd tudományos munkásságával az 1970-es években fel kellett hagynia, mivel fokozatosan meggyűlt a baja a szovjet hatóságokkal.

1973-tól kezdve egyre többet írt, ám munkái otthon nem jelenhettek meg, az országból részenként kijuttatva nyugaton láttak napvilágot. A Tátongó magasság és a Homo sovieticus című munkája bestseller lett, őt pedig az abszurd szovjet valóság mesteri ábrázolójaként könyvelték el. A Tátongó magasság több száz apró epizódból állt, a szovjet értelmiségi lét szinte minden lehetséges abszurd megnyilvánulási formáját rögzítette. A tiltott irodalmat olvasó szovjet értelmiség köreiben legendává vált mű miatt a szerzőt kizárták a kommunista pártból és munkahelyéről is eltávolították.

Ezért 1977. augusztus 6-án családjával együtt az NSZK-ba emigrált, és Münchenben telepedett le. 1976 és 1982 között kilenc kötete jelent meg Svájcban, melyek több nyugati elismerésben is részesültek. Stílusában a kérlelhetetlen kommunista-ellenesség kedélytelen iróniával párosult.

A peresztrojkát és annak hőseit, Gorbacsovot, Jelcint érdekes módon még sokkal keményebben kritizálta, mert ők szerinte szétrombolták a Szovjetuniót és a megvetett nyugati kapitalizmus karjaiba lökték az országot. Erről szól a Katasztrojka című könyve.


Bár önmagát elsősorban mindig filozófusnak tartotta és úgy vélte, hogy nem a kommunista eszme, hanem a szovjet rendszer mondott csődöt, íróként többen ismerik nevét.

Miután s kommunizmus megbukott, ő több alkalommal is hazalátogatott, ám az új Oroszország nem mutatott iránta túl nagy érdeklődést.

Állampolgárságát ugyan visszakapta, professzorként oktatott is, de a szovjetrendszer, a peresztrojka és a kapitalizmus tudós és ironikus kritikusa végül némileg csalódottan és kissé elfeledve halt meg Moszkvában.

Csomós Éva

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://russianculture.blog.hu/api/trackback/id/tr4674921

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.